fejezet
Érdekes tényállások
Szemezgetés hazai ügyekből
Mióta 27%-os „világverő” kulccsal rendelkezik nálunk, azóta áfát szinte mindennel csaltak hazánkban. Bár az adóhatóság digitalizációjának köszönhetően ezek most már nem maradnak következmények nélkül, a teljesség legkisebb igénye nélkül az ítéletekből kirajzolódóan áfa kijátszásra használtak már (a dokumentumok szerint): akkumulátor folyadékot, elektródát, call centert, fogászati segédanyagot, fogfehérítőt, élcsiszolót, golyósmalmot, gyártósort, hidraulikus tömszelencét, impregnáló berendezést, laboratóriumi szakítógépet, öntészeti tömböt, transzformátor-tekercset, saválló fémtartályt, szövőgépet, pneumatikus csőpostát, osztályozó berendezést, portöltő gépet, tasakológépet, kemencét, tejszín pasztőrözőt, terhességi tesztet, vitamint, transzformátor-tekercset, napkollektoros fűtésű kondenzációs faszárító kamrát, ugrálóvárat, földkábelt és távol-keleti háztartási Android robotot (!).
Látszik tehát, hogy az étolaj – cukor illetve őrzés-védelem – takarítás kombinációkon túl is van élet, az alábbi tényállás mégis kiemelkedik nem szokványos jellegével:
„felperes 2009. évben közeli hozzátartozóiból, illetve ismerőseiből egy csoportot hozott létre, azzal a céllal, hogy külföldről folyamatosan jelentős mennyiségű gyógyszerkészítményt szerezzenek be, amelyeket átcsomagolva belföldön, valamint külföldön haszonnal tovább értékesítsenek, és ezzel rendszeres jövedelmet érjenek el. A jegyzőkönyv rögzítette, hogy a „bűnszervezet” a gyógyszerkészítményeket - túlnyomó részt potencianövelő szereket - Indiából és Kínából szerezte be rendszeresen és nagy kereskedelmi mennyiségben. Ezen gyógyszerkészítmények egy része illegális, azaz Magyarországon nem engedélyezett, míg más részük hamis, azaz Magyarországon legálisan forgalmazott gyógyszerek - Viagra, Cialis, Levitra - ugyanazon, vagy hasonló (Kamagra) elnevezéssel ugyanolyan vagy hasonló külső megjelenéssel, csomagolással ellátott utánzata, hamisítványa volt”
Mivel az esetleírásból kiderül, hogy az árbevétel 1 évre nézve is meghaladta a 100 millió forintot, tulajdonképpen egy igazi családi, innovatív „small business” sikertörténet bontakozott ki nagyon rövid idő alatt. A közgazdasági Osztrák Iskola „liberális” megközelítését fedezhetjük fel az összes állami előírás mellőzésében is.
Aztán a székhelyszolgáltatás új szintje bontakozik ki ebben az ügyben:
„Székhelyüket a …székhelyszolgáltató biztosította, két különböző címen”
Kapj el ha tudsz…
Ez úgy gondolom különösebb kommentet nem igényel
„Tehát összefoglalva: a „kiszállított” szövetet egy olyan szövőgépen állították elő, amelyet egy olyan társaság szállított le és szerelt össze végső soron, amelynek főtevékenysége élelmiszer-, ital- és dohányárú nagykereskedelem, és amelynek ügyvezetője úgy emlékezett, hogy gabonát értékesített a felperesnek. Mindehhez a felperes állami támogatást is felvett.”
Közismertek az áruszállítások kapcsán a magyar utakon az olyan jelenségek, mint pl. túlpakolás, vagy „horrorkaraván” - feltehetően minden autósnak van erről kedvezőtlen tapasztalata. Mégis, a legvadabb rémálmokat is meghazudtoló fuvarozási „körülmények és tények” derülnek ki az adózással összefüggő bizonylatokból:
„A bíróság rámutat arra, hogy az érintett Tehergépjárművel nem lehetett szállítani a megjelölt útvonalon annak életkorára és műszaki állapotára tekintettel. Lehetetlen volt ugyanis egy 28 éves, műszaki vizsgával nem rendelkező, mert 2 évvel korábban forgalomból kivont és utóbb alkatrészként ócskavas telepen „fellelt” teherautóval 272 nap alatt összesen 858 alkalommal fordulni a Győr-Nagymányok viszonylatában jelzett útvonalon, vaslemezekkel teljesen megrakott állapotban.”
„A 24 tonnás acélrudakat fuvarozó állítólagos szállítóeszközökről a revízió kiderítette, hogy a CMR-eken feltüntetett rendszámok alapján az egyik egy forgalomból kivont Renault Megane személygépkocsi, míg a másik teherautót a tranzakciót megelőző 2 évvel szippantós-kocsivá alakították át, ezért az áru elfuvarozásának megtörténtét nem fogadta el.”
Végezetül, mint tudjuk a jogász nagy ellensége a számolás. Pl. ez sem jön ki sehogyan sem, pedig már órák óta számolom:
„a V.Kft. 2014. június 6-án kiállította a 420/14. sorszámú számlát 195.000.000 forint + 526.500.000 forint áfa, összesen 247.650.000 forint összegben.”
Adóeljárások és Adóperek - Végigkísérjük vállalatát a NAV-ellenőrzéseken
Szakértőink biztosítják az esetjog tudatos következetes felhasználását mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból az ellenőrzés kezdetétől a sikeres jogérvényesítés érdekében.
Tovább
fejezet
Az alperesi indokolás diszkrét bája
Szemezgetés hazai ügyekből
Az adóhatóság által használt bürokratikus nyelvezet végtelenségig lehetne viccelődni, holott igazából megvan az oka a semleges fogalmazásnak. Mégis, tekintettel arra is, hogy a közérthetőség elve bekerült az adózás rendjéről szóló törvénybe, ezt a lakonikus indokolást nem tudtam figyelmen kívül hagyni:
„…az alperes nem került abba a helyzetbe, hogy jogszerűen tehessen eleget a jogalkalmazási kötelezettségének (ti. …. deduktív szillogizmus révén adekvát döntést hozzon)”
Világos mint a nap, nehogy a premisszák a jól ismert „a féllábú kalóz kétlábú” következtetéshez vezessenek.
„Egy olyan megállapítás tehát, hogy újszerűnek minősül a kételkedés a Taylor módszer tekintetében, nagyjából annyira helytálló, mint – köznapi példával élve – annak megállapítása a XXI. század elején, hogy a lóvasutat nemrég leváltotta a villamos.”
Ezzel mondjuk nem tudok vitatkozni….és közérthető is.
fejezet
Az adózói védekezések
Szemezgetés hazai ügyekből
A jogi szövegekben nem írunk/mondunk olyat, hogy az adóhatóság/adózó/tanú előadása valótlan, azt meg pláne nem, hogy hazudik. Körülírjuk úgy, hogy ha az előadás esetleg a tényekbe ütközik, akkor az illető „elveszíti a szavahihetőségét”, ha pedig első hallásra is felismerhető, hogy a fantázia terméke, akkor az előadás „életszerűtlen”. Nos, először nézzünk pár ilyen megkérdőjelezhetően életszerűtlen védekezést.
„Kis Judit a (…) s.r.o. magyar állampolgárságú tulajdonos-ügyvezetője vallomásában elmondta, hogy valóságban nem ő irányította a társaságot, hanem egy barátnője, akit szintén Kis Juditnak hívnak”
Kellene egy szembesítés…
A szerencsés megtaláló:
„(…) járőrei 2015.02.13-án a Ny., Bajcsy-Zsilinszky úton található körforgalom előtt a felperes tulajdonát képező és általa vezetett személygépkocsit vizsgálat alá vonták. A gépjármű utasterében a szőnyeg alatt, a csomagtartóban, illetve a pótkerék helyén összesen 3140 doboz magyar adójegy nélküli cigarettát találtak. A felperes a jövedéki termékek eredetét, adózott voltukat nem tudta igazolni, azt adta elő, hogy előző nap az út melletti árokban lelt rájuk, bepakolta a kocsiba, mert nem tudta, mit kezd majd velük.”
„Értékesítéseit terhelő fizetendő adót nem vallott és termékbeszerzéshez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan előzetesen felszámított áfalevonást sem érvényesített. Ugyan a felperes minden hónapban könyvelője részére eljuttatta bevételi és beszerzési számláit, azonban a könyvelő mentális megbetegedése okán azokat a bevallásban nem tüntette fel.”
Így van, ha minden kötél szakad, még mindig ott a könyvelő, akit hibáztatni lehet (a Remény rabjai c. műből vett parafrázissal élve: az adósok börtönében mindenki ártatlan, csak rossz könyvelője volt).
Aztán van az úgy, hogy a kimagyarázás már annyira lendületes, hogy némi koherenciazavarhoz vezet:
Felperesnek jövedéki ügyben a nála fellelt vágott dohánnyal kapcsolatban két irányú védekezése volt:
A. A dohány rossz minőségű, emberi fogyasztásra alkalmatlan volt.
B. Egyébként is kizárólag saját fogyasztásra használta fel.
Az adminisztrációban nehéz mindig akkurátusnak lenni, de ha néha sikerül, arra legyünk büszkék!
„ha a [100-as nagyságrendű] CMR-eken jellemzően a 2. és 24. pontban feltüntetendő átvevő személye eltérően lett feltüntetve, az, hogy volt véletlenszerűen olyan okmány is, amelyet pontosan töltöttek ki, nem felülvizsgálati kérelem előadását, hanem a kereset elutasítását támasztja alá”
Kapcsolódó tartalom
fejezet
Tanúvallomások
Szemezgetés hazai ügyekből
A bizonyítás legendásan „megbízható” eszköze a tanú, aki először nem emlékszik semmire, aztán elkezd emlékezni, sőt az idő mind több múlásával logikusan egyre jobban kezd emlékezni mindenre, csak mindig kicsit másképp, mint korábban. Az is nagyon fontos, hogy a NAV nyomozók vagy revizorok hallgatják meg, mert ez is nagyban kihatással van az emlékezőképességre.
Kezdjük pár könnyedebbel, melyek tipikusak:
„Ismeri az XY céget, fuvarozott nekik árut?
Nem ismerem, nem is hallottam róluk.
Felismeri ezen a CMR-en az aláírását?
Ja akkor biztos szállítottam nekik, ha papír van róla”
„A gépkocsivezető bejelentkezéskor nem mondta, hogy kinek a megbízásából érkezett, mivel arról nem volt tudomása.”
„Az ügyvezető vallomása szerint a cége rendelkezett raktárral, de azt nem tudta megmondani, hogy hol volt, és azt sem, hogy bérelte, vagy saját tulajdonban állt.”
„A tanú nem tudott válaszolni, elmondása szerint nem tudja mi az az áfa raktár, ahol a cége áruit tárolták.”
Aztán itt egy erősebb variáció ugyanarra a témára:
„Ebben az időszakban napi szinten fogyasztott kábítószereket, fogalma sem volt arról, hogy mi az az Áfa, mit jelent az, hogy ügyvezető igazgató.”
Íme egy körmönfontan hézagos vallomás, már-már úgy tűnik, hogy mondana valami használhatót, de aztán mégis homályba taszítja a kérdezőt:
„A céggel kapcsolatos ügyeket egy másik cég által megbízott személy intézte. Nem tudta pontosan megmondani ki volt ez a személy (valamilyen Katalin), aki nem volt ügyvezető, alkalmazott vagy tulajdonos a cégben, de a partnerekkel ő tartotta a kapcsolatot, szerződést is írt. Ennek az ismeretlen személynek könyvelő a végzettsége, de a cég részére nem könyvelt.”
Másrészről ez egy logikai rejtvényfeladványnak is elmenne.
Egy meglepően őszinte vallomás arra kérdésre, hogy a számlázott tejjel kapcsolatos minőségi-szavatossági tanúsítványok miért nem lelhetők fel:
„A tej minőségében nincs különbség, márkától függetlenül minden dobozban ugyanaz a tej van.”
Pár további, őszinteségével lefegyverző vallomás:
„Kaptam egy mobiltelefont is egy Imre nevű embertől, amelynek telefonszámát be kellett diktálnom a banknak, hogy az utalás értesítések erre érkezzenek. A telefont nem tarthattam meg, azt azonnal vissza kellett adnom, ahogy kiléptem a bankból.”
„A társaságom EKAER bejelentéseim nem tudom ki intézte, én biztos nem, csak három szerződést kellett aláírnom, számlát sem láttam soha.” (Ügyvezető-igazgató.)
„A tanú a saját aláírása kapcsán nem vállalta az írásszakértői vizsgálatot.”
„T. András tanúvallomása szerint egy italboltban szólította le őt két férfi, akik építőipari munkát ígértek neki, amiből végül nem lett semmi. Ellenben ő elment a férfiakkal egy ügyvédhez, ahol elolvasás nélkül aláírta a papírt, amit eléje toltak, így lett a … Kft. tulajdonosa. Felelőtlenségét alkoholos befolyásoltságával magyarázta.” megjegyzés: a társaság a bizonylatok szerint 171 alkalommal 744.262.000 Ft-ért vásárolt különféle FMCG cikkeket.
Összefoglalás
Nos ennyit gondoltam most év végére, de biztos vagyok benne, hogy a jövőben is lesznek olyan szövegek, melyek meg tudnak nevettetni még akkor is, ha adózásról van szó. Rajtam nem fog múlni, hogy csokorba gyűjtsem őket.
Addig is, békés, áldott karácsonyt és a lehető legboldogabb 2023. évet kívánok minden olvasónak!
