2024 januárjában több nyomtatványforma változott meg az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében. A fő változás elsősorban a dokumentumok első pontjában látható, ugyanis 2023. július 1-től lépett életbe a 1997. évi LXXXIII. törvény [ Ebtv.] 62. § (1b) - (1c), mely szerint az ügyfél nyilatkozik arról, hogy írásbeli vagy elektronikus (ügyfélkapus) kapcsolattartást szeretne a hatósággal. Ezt a nyilatkozatot csak akkor kell az ügyfélnek (igénylőnek) megtennie, amennyiben a foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet nem működtet.

A Magyar Államkincstár oldaláról letölthetőek a legújabb nyomtatványok csed, gyed, táppénz, gyáp tekintetében, de változott például az üzemi baleseti jegyzőkönyv is.

Új információs füzetek érhetők el a NAV oldalán

Frissítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számos információs füzeteit, többek között a személyi jövedelemadó és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulék és más közterhek tekintetében. Így különösen például az egyszerűsített foglalkoztatással, a szociális hozzájárulási adóval, a diákok foglalkoztatásával, a rehabilitációs hozzájárulással, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatos aktuális tudnivalókat.

Megjelent a Hivatalos Értesítőben a hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja

A munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja a 2024. évben 56 240 forint.

Jegybanki alapkamat változása

A jegybanki alapkamat mértéke 2024.02.28-ai hatállyal 10,00 %-ról 9,00 %-ra csökkent, amely többek között a havi bevallásban az önellenőrzési pótlék számítását befolyásolja. (A Magyar Nemzeti Bank elnökének 3/2024. (II. 27.) MNB rendelete)

Munkavédelmi bírság összegének változása

Március 1-től szigorodnak a munkavédelmi bírságokra vonatkozó rendelkezések. Az új szabályokat a Kormány 25/2024. (II. 14.) Korm. Rendelete tartalmazza.

A rendelet értelmében a munkavédelmi bírság összege 100 ezer forinttól 100 millió forintig terjedhet. A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként százezer forint. (súlyos veszélyeztetés: olyan veszélyeztetés, amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen munkabaleset, foglalkozási megbetegedés)

A bírság összegének meghatározása számos tényezőtől függ, szorzók, illetve emelési és csökkentési lehetőség figyelembevételével kerül kiszámításra. Az 5. § tartalmazza részletesen, hogy milyen esetekben milyen szorzókat kell alkalmazni, például, ha több munkavédelmi normasértés történt egyszerre, ha bizonyos óráig fennállt a súlyos veszélyeztetés, vagy akár munkabaleset vagy halálos munkabaleset történt.

Ha a munkavédelmi hatóság korábbi eljárásban (három éven belül) munkavédelmi bírságot szabott ki, akkor ismétlődő jogsértés esetén az új munkavédelmi bírság mértékét másfélszeresése emeli meg. Minden további három éven belüli ismétlődés esetén a legutóbb alkalmazott szorzó duplázódik bírságonként.

Kis- és középvállalkozások esetében csökkentő tételek kerültek meghatározásra, és a maximum kiszabható munkavédelmi bírság is alacsonyabb: mikro- és kisvállalkozás esetében legfeljebb 25 millió, középvállalkozás esetén 50 millió forint. A kedvezmény azonban nem alkalmazható halálos munkabaleset esetében.

A bírság kkv-k esetében azonban legfeljebb 20%-kal emelkedhet is számos esetben. Ilyen lehet, ha megállapításra kerül, hogy a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 20%-ot meghaladja, ha nem választanak munkavédelmi képviselőt, ha nem tartottak munkavédelmi oktatást, valamint nem biztosított foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás. A munkavédelmi hatóság saját mérlegelési jogkörben a bírságot legfeljebb 20 százalékkal akár csökkentheti is, ha

    a) a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított,

    b) a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott, illetve

    c) a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.

2023-as évre vonatkozó adóbevallás elkészítése

Január 31-ig minden kifizető, foglalkoztató kiadta a magánszemélyek számára a 2023-as évre vonatkozó adóigazolásokat.

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a NAV 2024-ben is elkészíti a 2023. évre vonatkozó bevallás tervezetét a kifizetők, munkáltatók által bevallott adatok, valamint a rendelkezésre álló információk alapján. A tervezet 2024. március 15-től érhetők el KAÜ-azonosítással (ügyfélkapu, e-személyi igazolvány, arcképes azonosítás, telefonos azonosító) az eSZJA oldalon.

2024. március 18-ig azok kérhetik a tervezet postázását SMS-ben, levélben, telefonon, személyesen vagy elektronikusan, akik nem rendelkeznek KAÜ azonosítóval és önállóan nem nyújtották be 2023-ra vonatkozó bevallásukat:

• SMS-ben a +36 (30) 344 4304 telefonszámon (az üzenetben meg kell adni az adóazonosító jelet és a születési dátumot a következők szerint: SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn),
• a NAV honlapján elérhető webes űrlapon (http://www.nav.gov.hu/eszja/eszja),
• a NAV honlapján letölthető „Kérelem az adóbevallási tervezet papír alapon történő átvételéhez” elnevezésű formanyomtatványon (BEVTERVK),
• postán, kötetlen formájú levélben,
• a NAV telefonos tájékoztató rendszerén keresztül (1819-es Infóvonalon)

Az adóbevallási tervezet tértivevényes küldeményként kerül postázásra a magánszemély lakcímére, legkésőbb 2024. április 30-áig.

A NAV által elkészített tervezet a következőket tartalmazza:

szja-köteles jövedelmet és annak adóját,

• az ekho szerint adózó jövedelmet és annak adóját,
• az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem adóköteles részét,
• a szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelmet és a fizetendő szociális hozzájárulási adót.