Időkényszer van, az üzleti kapcsolat kialakítását megelőző beszerzési és tárgyalási folyamatokból is hiányzik a személyes kontakt, illetve sok esetben akár az érdemi mérlegelés lehetősége is. Gyakran halasztva, vagy csak közvetve, harmadik féltől lehetséges fontos információk beszerzése.
Miközben természetesen a vállalatok beszállítói is hasonló problémákkal küszködnek, a válsághelyzettel viszonylag könnyedén vissza is tudnak élni. Késedelmes, nem megfelelő teljesítés vagy a szerződés teljesítésének meghiúsulása esetén „adja magát” a koronavírus miatti helyzetre hivatkozás. Míg bizonyos esetekben ennek lehet alapja, gyakoriak a kevésbé egyértelmű ügyek is. Ezek esetében, különösen jelentősebb tételeknél, szükségessé válhat a hivatkozott körülmény feltáró, invesztigatív jellegű vizsgálata, ebben építve a partner együttműködő hozzáállására is.
Ezzel egyidejűleg, a jelenlegi válságban és várhatóan az azt követő időszakban is fokozódik a társadalmi elvárás a felelős üzleti működés iránt, és ezáltal felértékelődik az üzleti integritás. Hatósági oldalról szintén nem várható elnéző magatartás, így például az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) és a Pénzügyi Bűnüldöző Hatóság (Financial Crimes Enforcement Network, FinCEN) az elsők között jelentették be, hogy prioritásként kezelik a pandémiával összefüggő visszaélések kivizsgálását. A pénzügyi nyomás ugyanakkor ösztönzőleg hat olyan kontrollhiányosságok orvoslására, amelyek adott esetben hosszú idő óta visszaélésre adtak lehetőséget vagy akár jelentős kárt okoztak a vállalatnak – erre utal a fentebb említett növekedés a bejelentések számában is. Ezek megszüntetése olyan forrásmegtakarítást eredményezhet, amely mérsékelheti a válsággal járó létszámleépítések és egyéb takarékossági intézkedések szükségességét.
A cikk teljes terjedelmében az Index Pénz Beszél blogon olvasható.