Megtalálja a kiutat az alagútból?

Hogyan segítheti az etikus magatartás biztonságos jövőhöz?

AzEY friss globális kutatása rámutat arra, hogy tízből kilenc vállaltnál a munkatársak számára kulcskérdés, hogy a szervezet ragaszkodjon az értékeihez és az elveihez az üzleti életben. Ennek megfelelően világszerte, így Magyarországon is a társaságok háromnegyede figyelembe veszi a meghatározó üzleti döntéseknél, hogy azok milyen hatással lehetnek a cég reputációjára, valamint, hogy megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak. 

A magasban nagyobb a kísértés

A ranglétra különböző fokain azonban jelentősen eltérés mutatkozik abban, hogy ki, milyen arányban hágná át az etikai irányelveket. A felsővezetők például ötször nagyobb eséllyel kozmetikáznának egy pénzügyi beszámolót, mint az alacsonyabb beosztású munkatársak, és hatszor inkább hajlandóak lennének megtéveszteni például egy hatósági személyt, mint alkalmazottjaik. A válaszadók emellett leginkább a megvesztegetést tartják elfogadhatónak, de az etikátlan viselkedést is elnéznék a vállalatnál annak érdekében, hogy előre mozdítsák a karrierjüket.

Nyomás alatt a bejelentők

Magyarországon a megkérdezettek közel harmada már jelentett szabálytalanságot az igazgatóságnak, 57 százalékuk pedig tapasztalt némi nyomásgyakorlást annak érdekében, hogy ne tegyen panaszt. Ez az arány nem csak a nyugati, de még a közép-európai régió átlagához képest is kimagasló. Mindeközben csupán minden második cég tett erőfeszítést annak érdekében, hogy szankcionálja az etikátlan viselkedést, ami viszont már megegyezik a szomszédos országokban tapasztalható trenddel.

Az etikus működés megtérül, de tenni is kell érte

A globális eredményekhez hasonlóan a hazai válaszadók többsége is úgy véli, a jelenlegi adatvédelmi szabályozás is jót tesz az üzleti környezetnek, és arra számítanak, hogy a hatóságok egyre inkább be is tartatják majd ezeket. Idehaza tízből öt cégnél már alkalmaznak etikai kódexet, és a munkatársak kétharmada határozottan elvárja a vezetőktől, hogy azok felelősen cselekedjenek. 

A legjobb etikai működést szabályozó keretrendszer sem lehet azonban elég hatékony, ha nincsen meg a helyes cselekvést támogató szervezeti kultúra. A megfelelő tréningeknek ezért különösen fontos szerepük van az etikus működés kialakításában, hiszen végső soron a vezetőké és munkatársaké a felelősség, nem pusztán a szervezeti szabályokon múlik a helyes magatartás.