4 perces olvasási idő 24 szept. 2019
robot-kezeben-kulcs

Az emberiség marad a növekedés kulcsa a digitális világban?

Szerző

Farkas Margit

EY Magyarország, Partner, Személyügyi Tanácsadás Üzletág

Változáskezelés, humán stratégia, kultúrafejlesztés. Büszke Édesanya, a vízi sportok kedvelője, volt Bátor Tábor önkéntes.

4 perces olvasási idő 24 szept. 2019
Kapcsolódó témák Digitalizáció Munkaerő

A digitalizációt, a mesterséges intelligencián alapuló megoldások terjedését nem, hogy megállítani, de lassítani sem nagyon lehet.

A
z okos eszközök és robotok alkalmazása még annál is gyorsabb folyamat lehet, mint amit számos, a témával foglalkozó előrejelzés felvet. Mark Carney, a brit jegybank kormányzója 2019 év elején tett kijelentése már szinte fenyegető, hiszen alig fél évtizedre tekint előre. Véleménye szerint az Egyesült Királyságban 2025-ig a munkahelyek harmada, azaz 15 millió állás helyettesíthető lesz úgy, hogy az embereket robotokra cserélik. „Nagy előnyei mellett minden technológiai forradalom könyörtelenül pusztítja a munkahelyeket és a megélhetési lehetőségeket. Mindez jóval az új korszak teljes beköszönte előtt megkezdődik” – fejtette ki. 

A technológia elterjedése ráadásul számos olyan, foglalkoztatáshoz kapcsolódó feszültséget felszínre hozhat, amelyekre jelenleg kevesebb figyelem összpontosul. Az egészségügy fejlődésének köszönhetően – a szektorra globálisan zúduló kritikák ellenére – az aktív életszakaszok a XXI. század elejére korábban nem tapasztalt hosszúságúra nyúltak. Ennek következménye, hogy manapság annyi generáció dolgozik együtt, amelyre a történelem során még soha nem volt példa. A horizont pedig csak szélesedik; a fejlett államokban az elmúlt években született csecsemők kétharmada szinte biztosan megéli majd a 100 éves kort. Ez olyan környezetet teremt, amelyet a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt tanulni kell.

Egyetlen példa is jól mutatja milyen feszültség húzódik nem is nagyon mélyen: szinte mindenki hallott már olyan történetet, ahol idősebb munkavállalók arról számolnak be, hogy előítéletekkel szembesülnek munkahelyükön, ezzel párhuzamosan viszont például a millennium generáció tagjai az idősebb kollégáik elfogadásáért küzdenek.  

A gyökeres változásokat tovább is mélyíti, hogy új üzleti modellek tűnek fel, amelyek közül jónéhány a „sharing economy” területére vezethető vissza. Ezek az úttörő hozzáállások ma már a világ bármely részéről érkezhetnek. Az csupán illúzió, hogy új típusú sikeres üzleti megoldások még mindig a robosztus gazdasági csomópontokban születnek meg. A szóban forgó sémák terjedése pedig a hagyományos rendszereket működtetők szemszögéből szintén vészjósló lehet. 

Az EY egy vonatkozó felmérése szerint az Egyesült Királyság üzleti vezetőinek közel fele úgy véli, hogy a jelenlegi üzleti modelljeik a következő öt évben megszűnnek.
Farkas Margit
EY Magyarország, Partner, Személyügyi Tanácsadás Üzletág

Az említettek csupán egy-egy szeletét jelenítik meg az éppen zajló, munkahelyeket alapvetően érintő változások sokaságának, s amelyek mentén sokan könnyelműen arra az álláspontra jutnak, hogy a humán munkaerő egyszerűen elveszíti jelentőségét. Az állítás azonban mélyebben vizsgálva egyáltalán nem tűnik megalapozottnak. A vállalati rendszerekben továbbra is meghatározó szerep hárul majd az emberi készségekre. A technológiai megoldások csupán eszközt nyújtanak a kor kihívásaira adott válaszokhoz. Beépítésük a társaság működésébe, alakításuk és optimalizálásuk még a cégek felépítésében alsóbb szinteken elhelyezkedők ismereteit is szükségessé teszi. A cégeknek fejlődniük kell ezen a területen, mert elkerülhetetlennek látszik, hogy ezen új kihívásokra adott válaszok megtalálásához a szervezetek a korábbiaktól eltérően tekintsenek alkalmazottaikra.  

Arra van szükség, hogy az embereket ne csupán munkaerőként kezeljék. Társaikhoz és környezetükhöz fűződő teljes kapcsolatrendszerükre tekintettel kell lenni, vagyis teljes emberi ökoszisztémákban kell gondolkodnia a jövő vállalatainak.

Annak megértése szükséges, hogy az emberek, tartsanak bármely életszakaszukban, miként boldogulnak. Olyan egyensúlyt kell teremteni, amely biztosítja számukra a folyamatos tanulást és fejlődést, valamint biztosítja szükséges ismereteik megszerzését. Emellett pedig éreztetni kell feléjük, hogy egy olyan rendszerhez tartoznak, amelynek céljai túlmutatnak az alapvető funkcionális szükségletek kielégítésén. 

Hogy ebben a folyamatban mely készségek lesznek a legfontosabbak, amelyet a szervezetek és az alkalmazottak is a legértékesebbnek tartanak ma még csak körvonalazódnak. Az viszont valószínűsíthető, hogy a kreativitás és az empátia két meghatározó pillér lehet a jövő munkavállalói számára. Amennyiben ez a nézet megalapozottnak bizonyul, akkor a vállalatoknak hozzá kell járulniuk utóbbiak felszínre kerüléséhez. Már csak azért is, mert ezek olyan emberi jellemzők, amelyeket óriási erőfeszítésekbe kerül szintetizálni és automatizálni, vagyis helyettesíteni. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az emberi munkaerő hosszú ideig megkerülhetetlen lesz.   

Javasoljuk, hogy a szervezetek:

  • Inspiráljanak – fedezzék fel az egyének inspirációjának új módszereit. 
  • Tanuljanak – be kell építeni a folyamatos tanulást és a fejlődő oktatási stratégiákat. 
  • Tartsanak egyensúlyt – egyensúlyban kell tartani a technológiát és az embert, hiszen utóbbi olyan készségekkel bír, amely jelenleg nem, vagy nehezen helyettesíthető.

Összefoglalás

Mostanra roppant érzékeny korszak küszöbére értünk, hiszen a technológiai változás visszafordíthatatlan, annak hosszú távú hatásairól viszont jelenleg még csupán jóslásokba bocsátkozhatunk. Az viszont biztosan kijelenthető, hogy az új típusú megoldások felhasználása a munkához és a munkavégzéshez fűződő viszonyokat alapjaiban változtatja meg. 

A cikkről

Szerző

Farkas Margit

EY Magyarország, Partner, Személyügyi Tanácsadás Üzletág

Változáskezelés, humán stratégia, kultúrafejlesztés. Büszke Édesanya, a vízi sportok kedvelője, volt Bátor Tábor önkéntes.

Kapcsolódó témák Digitalizáció Munkaerő